Azt tessék elképzelni, hogy van olyan szappanbuborék fújó, aminek a gömbjei akár napokig vagy hetekig is képesek megmaradni (persze nem mindegyik). Viszont, ha most nem hagyom abba a fújkálást, akkor az udvar elkezd majd hasonlítani egy mese díszletéhez. Ez alapvetően nem lenne probléma, hiszen annak ellenére, hogy az életem jelen pillanatban egy gagyi szappanopera 4342. részéhez hasonlít, valójában mégis minden bizonnyal színes, szagos, csodákkal teli kaland.
Azért akinek van kedve és teheti, cammogjon majd el a játékboltba ilyen micsodáért, mert mosolyt csal az ember arcára, hogy órákon át két fűszál tart egy szappanbuborékot, néhány másik gömb meg a háztetőn szánkázik fel-alá.
Olyan képtelenség ez ilyen képződményektől, mint amilyen képtelen az emberlét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése