Szeretlek forralat bor!

Minden decemberben ellepik az utcákat a kis forralt bor árusító bódék. Az emberek közlekednek, élik a mindennapi rutint. Otthonról munkába, munkából haza; egyik találkozóról a másikra; bevásárlásból a bankba...Na most, ilyenkor mindig szembe jön egy kis bódé. A nép fia vagy leánya azt gondolja magában: "Miért is ne!" Aztán elhangzik a következő mondat: "Két deci forralt bort kérek." És ettől a néhány szótól minden megváltozik. Az arcok vidámabbak, gazdáik közlékenyebbek lesznek, és egy kicsit jobban viselik a sokuk által gyűlölt tél látszólagos nehézségeit. Szinte minden járókelő belekóstol egyik vagy másik fahéjas-szegfűszeges csodába, de épp annyit iszik, hogy csak a bormámor pozitív hatásai éledjenek fel, s ne akadályozzák a nap folyását. Ez a kis út menti varázsszer bearanyozza a szélfútta, hófödte, sapka és kesztyűbarát pillanatokat! Szeretlek december! Szeretlek forralt bor!

...első látásra

Ahogy mondani szokták: első látásra. Csak akkor még túl sok volt bennem a kifogás. Illünk-e egymáshoz igazán? Tényleg ő kell nekem? Mi van ha megbánom? Satöbbi. A szokásos nyavalygás. Túl sok volt az észérv. Elnyomták a szívemet. Pedig már akkor is éreztem, hogy nem mindennapi páros lennénk. Hiszen tudjátok. Van az a pillanat, mikor először ránéztek és elakad a lélegzet. Hát, pont ilyen volt. Igyekeztem figyelni a légzésemre és nem túl nagy feltűnést kelteni, de nem igazán sikerült leplezni ziláltságom.
Ez szeptemberben történt. Azóta nem találkoztunk. Egészen máig.
Véletlen volt. Már ha vannak ilyenek. Én nem hiszek bennük. Szóval intéztem a dolgaim a városban. Próbáltam keverni a kellemest a hasznossal...A lényeg, hogy egyszer csak ott termett előttem. Teljes valójában. Földbe gyökerezett a lábam. Jobban vonzott mint valaha.
Először csak kerülgettük a forró kását. Váratlanul ért az egész. Aztán oldódott a hangulat. A múltkori észérvek hamar feledésbe merültek. Mikor végre megtörtént a testi kontaktus, már a torkomban dobogott a szívem. Csodás volt látni és érezni, mennyire passzolunk egymáshoz. Elképzeltem milyen lesz vele holnap, meg holnapután...Nem akartam elválni tőle.Egy kicsit azért még vívódtam magamban. Féltem, hogy túl könnyelmű vagyok.De ma végleg elvarázsolt. Megadtam neki magam.
Gyönyörű cipő.